A fűtés klímával Magyarországon még nem túl elterjedt dolog, de sokan keresik
már az alternatív fűtési megoldásokat a gáztól való függés helyett és modernebb,
költséghatékonyabb rendszerek után kutatnak. Manapság már sok olyan háztartás,
családi otthon van, ahol a nyári időszakban klíma, légkondícionáló segítségével
biztosítják a kellemes hőmérsékletet, de üzletekben, irodákban, nyaralóházakban
is egyre gyakrabban szereltetik be. A légkondiról legtöbbünknek még mindig a
levegő hűtése, a kellemes hűvös jut eszébe a nagy nyári kánikulában, de már egyre
több ember tudja itthon is, hogy nemcsak a forróságban, hanem bizony a téli
hidegben is igen jó szolgálatot tehet klímája.
Elterjedését sajnos az információhiány is gátolja, hisz rengetegen azt sem tudják,
hogy a klímával fűteni is lehet és azok közül, aki tudja, hogy fűtésre is lehet
használni a légkondikat, a legtöbb már előre azt gondolja, hogy a légkondi igen
sok áramot eszik és különben is fűtésre ott van a gáz.
Pedig az a helyzet hogy már egy átlagos hőszivattyús klímaberendezéssel is
olcsóbb fűteni, – akár 15 – 20%-al – mint gázkazánnal, természetesen megfelelő
lakás, ház esetén (hőszigetelt falak, jó nyílászárók
A hőszivattyúk lényege, hogy egy adott közegből egy másikba szállítják
a hőenergiát. A klímaberendezés egy levegő-levegő hőszivattyú, ami hűtési
üzemmódban a benti levegőt a hőcserélő segítségével lehűti, fűtési üzemmódban
pedig felfűti ugyanazt a helyiséget. Az ezen áthaladó levegő hőmérséklete
megváltozik (nő vagy csökken igény szerint) és ennek a kellemes hatását
érezhetjük a szobában.
A klíma hűtési üzemmódban, a szobában egy zárt körfolyamatban a hűtőközeg
elpárolgásának köszönhetően felveszi a helység levegőjének hőenergiáját és
ezáltal lehűti a levegőt. A klíma kompresszor az elvont hőt kiszivattyúzza
a szabadba, ott pedig a meleg levegőt egy magasabb hőmérsékleten
leadja, vagyis fűt. Egyszerűen megfogalmazva kiviszi a meleget a szobából
a külső térbe. Ez a körfolyamat azonban egy váltószelep segítségével
megfordítható, ekkor használható fűtésre a klíma. Ebben az esetben kint vonja el a
hőt a levegőből, oly módon, hogy alacsonyabb hőmérsékleten párolog el a
hűtőközeg, mint a levegő hőmérséklete, tehát odakinn hűt. A folyamat közben
hőenergiát nyer ki a levegőből. Ezt a hőt egy magasabb hőmérsékletre és
nyomásra emelve a kompresszor beszivattyúzza a fűtendő helységbe és ott
fűt. A kompresszor az elektromos energiát nem a hő előállítására
használja, hanem a hő szivattyúzására, szállítására.
Ezért van az, hogy a felhasznált villamos energiához képest akár 4-6 szór nagyobb
fűtési energiát tud leadni. Így a fűtés klímával hatékony és gazdaságos tud lenni,
de még további érvek is szólnak mellette.
A hőszivattyúk lényege, hogy egy adott közegből egy másikba szállítják a hőenergiát. A klímaberendezés egy levegő-levegő hőszivattyú, ami hűtési
üzemmódban a benti levegőt a hőcserélő segítségével lehűti, fűtési
üzemmódban pedig felfűti. Az ezen áthaladó levegő hőmérséklete megváltozik
és ennek a kellemes hatását érezhetjük a szobában.
Mint a fentiekből is látszik, a klímával való fűtésnél az elektromos áram csupán a
rendszer működését biztosítja, nem pedig közvetlenül a hő előállításáért felelős.
Így lehetséges az, hogy egy jó minőségű klímával akár négyszer-ötször
hatékonyabban fűthetünk, mint egy villanyradiátorral.
Mint láttuk, az elektromos radiátorhoz képest jóval hatékonyabbak a klímák. De mi
a helyzet akkor, ha lakásunkban gázfűtés van már kiépítve? Láthattuk, hogy
akár 10-20%-os megtakarítást is elérhetünk még egy modernebb
gázfűtéshez képest klímával fűtés esetén. Viszont egy már nemrég kiépített,
jó minőségű kazános, radiátoros vagy padlófűtéses rendszer lecserélése nem biztos,
hogy belátható időn belül megtérül, mivel nemrég adtunk ki rájuk egy jókora összeget.
Mikor válasszuk mégis a klímát a gáz helyett? Új építésű házaknál mindenképp
érdemes kiépíteni ezt a rendszert, hiszen egyszerre biztosítja a nyári és
téli komfortot, emellett a gázfűtés kiépítési költsége akár a kétszerese is
lehet a klíma telepítésének. És ekkor nincs kétszeres kiadásunk (gáz és klímás fűtés),
plusz a nyári hűtést is ajándékba kapjuk, tehát még nagyobb a haszon.
Természetesen akkor is remek választás lehet, ha a lakóhelyünkön
vagy a házunkban nem elérhető a gáz és költséges lenne a kiépítése
vagy a kémény kiépítésénél merülnek fel problémák
Előfordulhat, hogy már van egy modern gázfűtésünk, ám klimatizálni tervezzük
a lakást. Ekkor érdemes lehet elgondolkozni egy jobb minőségű, fűtésre is
gond nélkül használható klímarendszeren. Hiszen ebben az esetben kevesebb
plusz ráfordítással kell számolnunk.
És itt jön képbe a klímás fűtés által biztosított egyik leghasznosabb és
legkényelmesebb lehetőség, a temperáló fűtés. Ilyenkor a hagyományos
rendszert használja a hétköznapokban, légkondicionálóval csak rásegítő
fűtést végez az éppen használatban lévő helyiségben. Ezt érdemes lehet
olyan helyiségekben is használni, ahol többet tartózkodunk, és nem akarjuk
az egész házat felfűteni, hanem elég lenne csak a nappalit, az esti
órákban felfűteni, mivel a berendezések a levegőnek igen hamar
átadják a meleget.
Ezzel a módszerrel jelentősen csökkenthetjük fűtésszámlánkat. Szeretnénk,
megjegyezni, hogy rengeteg ügyfelünk kijelenti a klíma telepítésekor,
hogy ő bizony nem fogja fűtésre használni klímáját, csak hűteni szeretne
vele. Aztán karbantartáskor pironkodva bevallják, hogy igen sokat használták
fűtésre, mert rájöttek, milyen kényelmes és gyors a használata.
Látványos javulást érhetünk el már akkor is, ha csak az átmeneti időszakokban
használjuk a klímát a hagyományos gázfűtés helyett. Ilyenkor tudjuk ugyanis
elérni a legjobb hatásfokot ezekkel a készülékekkel.
Mi történik az igazi télben, amikor a hőmérséklet éjjel tartósan lecsökken
mondjuk -20°C -ig? A válasz az, hogy az inverteres klímaberendezés nem áll
meg, csupán teljesítménye csökken a megváltozott fizikai körülmények miatt.
Fontos, hogy a fűtési célra is tervezett klímánál ezt az igényünket már
tervezéskor, a készülék teljesítményének kiválasztásakor vegyük számításba.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a légkondícionálók esetén a katalógusban
szereplő fűtési adatok mindig +7°C-os külső hőmérsékleten értendőek. Így -10°C,
vagy -15°C kinti hőmérséklet estén a névleges teljesítménynek csak 60-70%-a
a leadott fűtőteljesítmény. Ezt a problémát úgy lehet megoldani, hogy
tervezéskor a klíma teljesítményét túlméretezzük (kb. 25-35%-al) a légköb-
méter, vagy négyzetméter alapján számított hűtési szükséglet fölé. Ekkor
egyrészt megkapjuk azt, hogy alacsony teljesítményfelvétellel és jó hatás-
fokkal tud a berendezés fűteni a normál körülmények között, valamint ha a
hőmérséklet tartósan lecsökkenne, nem fogjuk észrevenni az ebből adódó
teljesítményveszteséget, mert a klima berendezésünk rendelkezni fog megfelelő
tartalékkal. Amikor pedig nincs szükség a nagyobb teljesítményre,
fogyasztásban ugyan az lesz, mintha a kisebb teljesítményűt választottuk volna,
hiszen az Inverter úgyis leszabályoz.
A klímával való fűtés csupán a készülék működtetésére használja fel az
elektromos áramot, nem a tényleges fűtésre, így sokkal. Ráadásul nem csak
környezetünket óvja, hanem költséghatékony használatot is lehetővé tesz.
Hazánkban az áramszolgáltatók által biztosított kedvezményes tarifák
igénybevételével csökkenthetjük tovább fűtési számlánkat.
A H tarifa az ország teljes területén elérhető a GEO tarifa pedig az
ELMŰ-ÉMÁSZ szolgáltatónál áll rendelkezésünkre. Ezekkel akár 30%-ot is
spórolhatunk a villamosáram árából. Amire azonban érdemes odafigyelni,
hogy a GEO tarifát használóknál napi kétszer kettő óra beütemezett szünet
van, amíg fűtés nélkül maradunk. Ráadásul klímakészülékünk élettartamának
sem tesz jót, ha pl. épp a téli hidegben, leolvasztás közben áll le hirtelen
az áramszolgáltatás. Így érdemes körültekintően meggondolni, hogy ezt a
kedvezményes tarifát igényeljük-e!
